Településünk

A település története

Olvasóink értékelése: 0 / 5

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

A terület évszázadok óta legnagyobb részben a Váci Püspökség, kismértékben a veresegyházi gazdák birtoka. A XX. század fordulója körül a Püspökség birtokértékesítése után a területen 3 nagybirtokrész alakult ki:

  • 1898. 478 kat. hold. kincstári birtok
  • 1903. 1135 kat. hold Roheim birtok
  • 1907. 659 kat. hold. Palotai birtok
  • A terület Délnyugati részén Jelentős birtokkal rendelkezett ekkor még Viczián Antal és ennek a birtoknak egy részét megvásárolva gróf O’ Donell Roderich.
  • A jobbágy felszabadítás után településünk déli részén az 1880-as évek első felében történtek meg a tagosítások, amely alapján e területet a Veresegyház parasztsága között osztották fel.

Az 1880-as évek országos filoxéra járványa új szőlőkultúra kialakítása érdekében a figyelem a homoktalajok felé fordult. Roheim Samu ezt és az épülő villamosvasút terveit és a nagyvárosok urbanizációs ártalmait ismerve jó üzletet látott a terület megvásárlásában. Célja egy modern szőlő- és borgazdaság megvalósítása mellett, a városi lakosság részére a zöldövezetben egy felüdülést biztosító település kialakítása. (Innen a városi elnevezés ötlete.) Erdőirtás után 360 holdon szőlőt telepít. Az agyagbázisra téglagyárat épít, kiépül a Rüheim-telep (kastély, téglagyár, cselédlakások, a kor legkorszerűbb présháza, pince és karbantartó műhelyek), amely Veresegyház külterületi lakóterülete, egyben az új település magja is. Munkaerőt kezdetben a környék falvai, a betelepülők, majd később összeköttetés révén Tisza István miniszterelnök által (aki Roheim budapesti villájának a lakója) váci fegyencek és hadifoglyok alkotják.

Az 1910-re elkészített parcellázási térkép 970 lakótelket, névvel ellátott úthálózatot, templom, iskola, temető és piac helyét is kijelöli. Roheim a fiáról, aki később világhírű etnográfus lesz utcát és a Magas partot Géza hegynek nevezteti el. Az értékesítések dátumát 1910. október 1-jével jegyezték be, függetlenül a vásárlás időpontjától. Ezt az időpontot tekinthetjük tehát a község születésnapjának. A cselédek és mezőgazdasági munkások mellé zömében újpesti munkások és kistisztviselők települnek. Az 1911-ben meginduló vasúti közlekedés még a Rüheim-telepnek nem biztosít vasúti megállót

Képek településünkről

1918 tavaszán a 3-400 fős lakosság részére Kőhídkertek néven vasúti megállót építenek. Ezt megváltoztatva Roheim elérte, hogy az eredeti terveinek megfelelően a település neve 1918 decemberétől Erdőváros legyen, amely név azonban rendkívüli mértékben ingerelte az anyaközséget. Még ebben az évben megindul az iskola szervezése is. 1918 őszére már tanévnyitót hirdetnek a Schvarcz Mártontól bérelt épületben. A rendszeres tanítás viszont csak 1919 őszén indult meg az Erdővárosi Elemi Népiskolában.

Erőteljes fejlődés a háború utáni konszolidáció után indul meg. Magas rangú tisztviselők /Dr.Balázsi Ferenc, Dr. Angyal Dezső, Dr.Czirer Andor, Tóth Jenő, Dr. Valló József, Kosinszky Viktor stb. /felvásárolják a kincstári birtokot, amelyen az építkezések mellett virágzó szőlő és gyümölcsösök létesítésével kialakul a „Tisztviselő-telep”. 1919-ben már saját temetőt nyitnak. 1924-től megindul a törvényhatósági kövesút építése Veresegyházától Galgamácsáig. 1928-ra elkészül egy új két tantermes Klebensberg típusú állami iskola. Megélénkül az egyházi élet. A templomkertben 1928-ban keresztet, majd 1929-ben Roheim birtoktól kapott kis harang részére fa haranglábat majd 1930-ban elkészült a köböl épített harangláb, amelybe új harangot szentelnek fel. Megkezdődik a szervezkedés a templomépítésre is, amely azonban a világválság miatt majd egy évtizedre megakadt.

A húszas évek második felében megalakul az Erdővárosi Hegyközség, melynek első elnöke Kosinszky Viktor szőlész, nyugalmazott minisztertanácsos, 1904 és 1914 között a korábbi Párizsban székelő Nemzetközi Borbizottság elnöke. Később ennek vezetésében jelentős szerepet játszik Dr. Balázsi Ferenc, ifjú Dr. Kosinszky Viktor és Fekete János hegybíró is.

Roheim Sámuel családi vállalkozása már a világháború előtt eladósodik. Az infláció és a telek értékesítési nehézségei miatt sok kölcsönt nehezen tudja törleszteni. Először 1913-ban tőke bevonás céljából a családi vállalkozás helyett részvénytársaságot hoznak létre. A következő évben a megalakuló Magyar Ipar- és Kereskedelmi Rt fő részvényesei lesznek! A harmincas évekig a vezető szerepet az Rt-ben a Roheim család töltötte be, amely ezután fokozatosan az Rt. hatáskörében került át.

1931-ben megindul egy újabb nagyarányú parcellázás. A Géza hegyen magaslati strandfürdőt építenek, amelyet helyi buszjárat köt össze a MÁV állomással. Nagyarányú lakásépítési akciót indítanak. Kiadják az Erdővárosi Naplót. Somkúti István, helyi telek tulajdonos, filmrendező és operatőr Hungária című filmjében Erdővárosi szüret is bekerül, amelyet külföldön is vetítenek. 1933-ban bevezetik a villanyt, 1935-ben postaügynökséget hoznak létre. Orvosi javaslatra sokan érkeznek az ózondús levegőre, asztmás betegségük gyógyítására. Ismét rangos emberek települtek a községbe / dr. Lipták Pál egyetemi tanár, dr. Genhart Tibor főorvos, Páncél Lajos szerkesztő. Később a Kosinszky villába a Sík család, majd Peyer Károly, aki többször miniszter és 1947-ben a helyi sportkör díszelnöke, a Cseresznyefa soron építkezik. Jányi Gusztáv vezérezredes, a későbbi hadseregparancsnok a Tisztviselőtelepen nyaralótulajdonos, stb.) 1941-re felépül a római katolikus templom. 1940-től 1949-ig tart a veresi képviselő-testület sikertelen névváltoztatási akciója (Erdőháza, Erdővár, Újfalu)

A háborús évek alatt a fejlődés megtorpan. A strand, a Fővárosi Elektromos Művek, a Roheim kastély a Női szabók Országos Egyesületének birtokába kerül. A volt Roheim telepen zsidó és egyéb munkaszolgálatosok dolgoznak. 1944. október közepétől tankcsapdák ásására újabb zsidó csoportot deportálnak a téglagyárba. Közöttük volt Szép Ernő író, aki ezt az embertelen időszakot „Emberszag” című könyvében írja le.

A térség fölött 1944.július 2-án légi csata zajlott le. Két német gépet lelőttek, amelyből az egyik a Palotai sír közelében, a Mogyorósnál zuhant le. 1944. október 29-én hajnalban több mint egy órás orosz légitámadás folyt a községen áthaladó német hadoszlop ellen.

A front közeledésére az állomás melletti katonai raktárát felgyújtották, a téglagyárat kiürítették. A vasúti síneket felszaggatták, és az elektromos vezetékeket megsemmisítették. A szovjet csapatok december 9-ére elfoglalták a községet.

A birtokosok nagy része épületeiket hátrahagyva elmenekült. A háborús károk, a fosztogatások és rongálások jelentősek voltak. A Pestre járók ebben az időben kénytelenek voltak a Szent- jakabi HÉV megállóhoz gyalogolni, hogy munkahelyükre juthassanak.

1945-ben a lakosság nagyarányú közreműködésével helyreállították a vasúti közlekedést. Lassan felpezsdül az élet. A cselédlakásokból kultúrtermet alakítanak ki, újjá alakítják a sportkört, a 257 tanköteles részére 1948-tól fokozatosan igénybe veszik a volt Roheim kastélyt is, amely sokáig orosz kórházként működött a front alatt.

A mai Fő út sarkán óvoda létesült. A földosztást 1945-ben a Palotai birtokon hajtották végre, ahol egy évig 1950-ben tsz. is működött. Mivel a területet önellátónak nyilvánították, a közellátás rendkívüli gyenge volt. 1956-ban egy fővel helyi kirendeltség jött létre a községben.

Több évtizedes önállósági sikertelen küzdelem után az Elnöki Tanács 1956 évi 8. számú határozata a települést Erdőkertes néven önálló községgé nyilvánította

1956. július 22-én 30 választási körzetben tanácstagokat választanak. Ezt követően július 29-én az alakuló ülésen megválasztották elöljáróságát. A község 7 tagú vezetői közül csupán egy rendelkezett közigazgatási gyakorlattal. A lelkesedés viszont nagy volt, ami segítette a feltornyosuló problémák megoldását. A vezetők részére fő gondot jelentett a közellátás, a középületek hiánya, az elavult villanyhálózat és a rendkívül gyenge minőségű úthálózat. A két község közötti határvonal megállapítása még évekig elhúzódik, mivel a rendelet nem tartalmazott határozott támpontot. A lakosság úgy tudta, hogy a két község között húzódó vasútvonal jelenti a határvonalat. Veresegyház azonban ennél lényegesen kedvezőbb helyzetet biztosítani magának.

1959-ben a budafoki borforgalmi tulajdonában lévő lepusztult présház egy részét kultúrházzá alakították át. Ezután rendkívüli mértékben megélénkült a község kulturális élete. Rendszeres filmvetítés indul, színvonalas színjátszó kör, tánckar és dalárda működik. Még ebben az évben a sportpálya elköltözik a Fő térről és a bányató mellett alakítanak ki új pályát. A labdarúgó szakosztály mellett női és férfi kézilabda, valamint asztalitenisz szakosztály alakul.

A strand helyén üdülő, majd OKISZ vezetőképző, a ’70-es évektől pedig a Fővárosi Szociális Otthon működik.

1960-ra elkészül a Thököly út sarkán az orvosi rendelő orvosi lakással együtt és az újonnan épített Tanácsházát is átadják a mai Fő téren, amelynek szerepét eddig a volt romos Medve csárda, majd a Géza úti pártház töltötte be. 1966-ban a községet a váci járástól a gödöllőihez csatolták. Közben a kultúrházat életveszélyessé nyilvánították, ezért 1967.-től a Fő úton felépítették a klubkönyvtárat, ami az eddigieknél jobb lehetőséget biztosított a falu kulturális életének gyakorlásához.

1968-ban a felsőbb szervek az akkori politika szerint újra egyesíteni kívánta a két községet. Az óriási ellenállás miatt akkor példanélküli módon ezt nem tudták megvalósítani.

Erre az időre esik a palackos gáz elterjedésének korszaka. Mivel már 456 palack volt a községben, az ÁFÉSZ a Rákóczi utcában cseretelepet létesít 1968-ban. Ebben az évben nyílik meg a Krizsán-féle házban a község első fogorvosi rendelője.

A következő évtizedre jellemző volt az új munkahelyek létesítése a községben. A volt présház teljes felújításával és a cselédlakásokból való kiköltöztetéssel, az ALU-ROCK létesít üzemet, ahol a világ minden tájára eljutó alumínium kerti bútorokat készítik. A volt szeszfőzde átépítésével a gödöllői GANZ helyi üzemében villanyóra alkatrészeket készítenek. A Dunakeszi konzervgyár gyümölcsvágó telepet létesít. Mivel a Klebensberg típusú iskolát átépítik 4 tantermes óvodába, helyére a Népruházati Ktsz. varrodát telepít.

1973-tól bővítik a tanácsházát, amely épülettömbbe elhelyezést nyer a postahivatal és a rendőrőrs. A terület beépítésének következtében megromlott a víz minősége. Ivóvíz-ellátási gondok jelentkeztek. Az óvoda udvarán 90 méteres kutat fúrnak, amelynek bő vízhozama még később is el tudta látni a község intézményeit és a környező üzlethálózatot. A bőséges vízhozam egyedüli problémája a nagymértékű vastartalom volt.

A hetvenes évek elején Tüzelőolaj-kút létesül a Nemes és Rákóczi út sarkán. A közintézményeknél, üzemeknél hatalmas tartályokat helyeznek a földbe, biztosítva ezzel a folyamatos ellátást. Az”alsó iskolát „átépítik négy tantermes óvodává. Ebben az évtizedben bővítik a Tanácsházát és itt kap helyet az új postahivatal és a rendőr őrszoba is.. Ebben az évtizedben felépül a Klubkönyvtár, létrejön a tanácsi építőbrigád és megindul a szolgálati lakások és a 16 tantermes iskola építése,mely óriási mértékű társadalmi munkával 1976 ban elkészül . 1977 decemberében átadásra kerül a normál méreti tornaterem is, amely ekkor egyedülálló volt a környéken. Azóta sok község részvételével itt minden évben karácsonyi kupát rendeznek. A következő évben új kézilabdapálya és lőtér is épül. A községben 1929-ben alakult először sportkör labdarúgó és női kézilabda szakosztállyal .A sportéletben újabb fellendülés 1947 évtől kezdve történik. A labdarúgás mellett női és férfi kézilabda, asztalitenisz és sakk szakosztály is működik.

A Fő téren parkosítanak és 1978 ban Blaskó János „Család” című szobor kompozíciójával elhelyezésre kerül az első szobor a községben. Az évtized elejétől már üzemel a Véndiófa étterem is, és sor kerül a villanyhálózat felújítására, a buszforduló, buszvárók és járdák építésére.

Az 1980-as években a fejlődés tovább folytatódik. Új orvosi rendelő és óvoda épül a Rákóczi úton. Egyre sürgetőbbé válik a község vízhálózatának kiépítése, hiszen még 21 közkút működik a faluban. A létesülő úttörőtábor mellett 1983-ban 250 m-es próbafúrást végeznek. Vízzáró réteg hiányában a fúrás sikertelen, ezért 1984-ben létrejön a vízműtársulás és megalakul az első gáztársulás, amelyet az olajválság hívott létre. Az üzemek mellett 1986-ban a lakóházi bekötések is sorra kerültek. A téglagyár 1985-ben befejezte a termelést. Bár itt tervezték a legkorszerűbb új gyár létesítését, de a kutatófúrások, az agyag mésszel szennyezettsége és a nagyvastagságú fedő réteg miatt a tervtől elálltak.

A téglagyár helyét a 1990-es években felparcellázták és rajta lakótelepet, a bányatóból pedig horgásztavat létesítettek.

A következő évtized jellemzője az általános ellátottság minőségi javulása. 1990-ben a környéken először kiépül a kábeltévé hálózat. Megindul a rendszeres autóbusz-közlekedés, amely a községet összeköti a fővárosi 3-as metróval. A földalatti telefonkábel építésével majdnem egy időben megindul a csatornahálózat építése. Az évtized közepére a dízelvontatású vasútvonal villamos vasútvonallá épül át. 1996-ban az általános iskola felveszi Neumann János nevét. Ennek az ünnepségnek keretében kerül elhelyezésre az iskola bejáratának falára Borsos István szobrászművész Neumann Jánosról készített domborműve.1998-ban az úttörőtábor helyén ifjúsági tábor épül ki és megkezdődik a rendszeres nyári táboroztatás.

A 2000-es évekre jellemző a község létszámának erőteljes növekedése. Sokan a fővárosból települnek ki a máig is jó levegőt biztosító zöldövezetű településre. Az újabb parcellázások lehetővé tették a község további fejlődését.

2001-ben Autonóm Speciális Szakiskola létesül. 2002-ben öt buszváró épül. 2003 nyarán átadják az új Borostyán Bt. gyógyszertárát. 2003-ban a község önállóságának évfordulóján (VII. 29.) a Fő út és a Vácegresi út sarkánál emlékkeresztet állítanak, amelyet az óta az évforduló napján minden évben megkoszorúznak. Épül a szoborpark, felavatják Horváth István „Isten keze” című alkotását. Ez év augusztus 25. és 31. között a Kossuth rádió Déli harangszó című műsorában községünket mutatja be.

2004. január 24-én átadásra kerül a Faluház és könyvtár, amelyet az Ady Endre Művelődési Ház felújításával és emelet ráépítésével hoztak létre. Ez év májusában helyreállított ősi útkeresztet szentelnek fel a régi Újfalusi és Vácbottyáni út kereszteződésénél. Épül a kerékpárút, a járda és a szilárd burkolatú utak is gyarapodnak. Megnyílik a Teleház a Valló-féle házban, ahol számítógépek, számítástechnikai és irodai eszközök állnak rendelkezésre. A nyár folyamán átadásra kerül az ifjúsági táborban az úszómedence. A szoborparkban felavatják Aszalós László „Napba néző” c. szobrát. Szeptembertől helyi buszjárat, októbertől szelektív hulladékgyűjtés indul a községben. November 26-án átadásra kerül a Neumann Iskolához csatlakozó új iskolaépület.

2005-ben indul a helyi Zöld Rádió adása, FM 92,4 MHz-en. A nyár folyamán a Szentsarok lakóinak emlékére keresztet állítanak a Géza utca végén. A Faluház előtt átadják Horváth István ekvatoriális napóra és szökőkút alkotását. November 28-án a felújított orvosi rendelőből átalakított egészségház kerül átadásra, amelyben 2 körzeti orvos, 2 fogorvos 1 gyermekorvos és védőnői szolgálat lát el egészségügyi szolgálatot. December 9-én a volt Roheim villa helyén (Fő út - Béke út sarok) megnyílik a CBA áruház.

2006. február 4-én felszentelik az evangélikus templomot a Nemes utcában. Még ebben a hónapban, február 16-án átadják az új postahivatalt a felújított Nemes utcai szolgáltatóház tömbjében, ahol takarékszövetkezet és kereskedelmi egység is működik. Elhelyezésre kerül a szobor parkban Meszlényi Molnár János „Ikarosz bukása „című szobra. A MÁV állomás közelében a község személyautó parkolót épít.2007 nyarán a Nemes és Rákóczi utca sarkán kiképezett parkban felállítják Batthyány Lajos szobrát.

2009-ben a Polgármesteri Hivatal átépítésével egy időben körzeti rendőri megbízott irodát nyitnak, amely nagy segítséget nyújthat az 1991 óta működő helyi polgárőrségi szolgálatnak.

2010-ben átadásra kerül az új óvoda és Polgármesteri Hivatal. Befejezéshez közeledik a Nemes és Bocskai utca sarkán épülő református templom . A község születésének 100 éves évfordulójára kiadásra kerül „ A 100 éves Erdőkertes „ című helytörténeti mű.

2011-ben folytatódik a csatornahálózat építése, amellyel a község teljes lefedettségét kívánják elérni.

A mintegy 1000 katasztrális hold területen fekvő település létszáma fokozatos növekedésével az első évtized végére megközelítette a 8000 fős létszámot.

Szerkesztőség

Bármilyen, weboldalunkat érintő észrevétellel forduljon szerkesztőségünkhöz.

Az űrlap kitöltésével üzenetet küldhet részünkre. Üzenet küldés

Legutóbbi hírek

Utoljára módosítva

2018. február 04.

Erdőkertes Község Önkormányzata

  • Cím: 2113 Erdőkertes, Fő tér 4.
  • Telefon: 06-28/595-040
  • Fax: 06-28/595-041
  • Email: erdokertes@erdokertes.hu
©2019 Erdőkertes Község Önkormányzata. Készítette: brightstaff
A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.
Részletes leírás Rendben