Településünk

Erdőkertes fekvése

Olvasóink értékelése: 3 / 5

Csillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

A község Budapesttől Észak-keletre, Gödöllő és Vác között Veresegyház közvetlen északi szomszédságában fekszik. Elérhető az M3-as sztráda gödöllői leágazásától Veresegyház-Vác irányába, valamint a villamosított Budapest- Veresegyház-Vác vasútvonalon és az Újpesti Városkapu metróállomástól rendszeres autóbusz közlekedéssel Fót- Veresegyház-Galgamácsa irányú közúton.

Térkép:

Segítség a térkép használatához:

  • Az egér gombját tartsa lenyomva a térkép mozgatásához
  • A térkép bal oldalán található vezérlőkkel mozgathatja, nagyíthatja a térképet
  • A térkép tetején lévő gombokkal nézetet válthat

A településünkön Észak- Nyugat, Dél- Kelet irányban áthúzódó Gödöllő dombság legmagasabb pontja a 274,6 m magas Géza-hegy. A dombvonulat egyben a Duna-Tisza vízválasztó vonala. A dombság legmagasabb pontjához a 344 m magas Margita-kilátóhoz a községből jelzett turistaút vezet.

A település területe geológiailag igen eltérő képet mutat. A felszínt zömében változatos vastagságú homokréteg borítja, amely alatt rendkívüli mértékben összetöredezett és egymásra torlódott kőzeteket helyezkednek el. Mélyfúrások igazolják a vulkáni kőzet maradványokat, és a Pannon- tenger valamint az Ős-Duna felszín alatti hordalékait. Különös gondot jelent a település Délnyugati részén egymást keresztező vízzáró agyagréteg, amely meggátolja a felgyülemlő csapadékvíz lefolyását és ezzel súlyos belvízi problémákat okoz az itt lakóknak.

Éghajlatát még az alacsony domborzat is befolyásolja. Amíg a völgyei fagyzugosak, a délre néző domboldal többlet-napsugárzásban részesül. A csapadék éves átlaga alig haladja meg az 500 mm-t. Csapadékot rendszerint a nyugati szelek hoznak. Gyakori, hogy a csapadékzóna a völgyekben elhúzódik és szárazon hagyja a dombvonulatot. A már említett változatos agyagréteg miatt a felszín alatti vízháztartás rendkívül eltérő. Száraz és talajvizes területek váltogatják egymást. Az utóbbin alakult ki a ma már nagy részben feltöltődött Reveti láp.

A korábbi cseres-tölgyeseket és nyírfásokat a település környezetében felváltotta az akácos és a fenyves. A település belső területére jellemzőek voltak az egykor virágzó gyümölcsöskertek.

A község jellegzetessége az 1941-re Bauhaus stílusban felépült római katolikus templom és a vasútállomástól község irányába épülő szoborpark. E területen régi település nyomaira nem bukkantak. Viszont 1986-ban a vízhálózat építése során az Aradi utcában a régészek egy Árpád-kori magányos harcos lovas sírját tárták fel. További ásatás negatív volt. A XX- század első évtizedeiben a mai tornaterem mögötti területen még két 1848-as honvéd sírja állt. Az elhunytak feltehetően az isaszegi csata (1849.IV.6.) sebesültjei voltak, akik a Vác felé vonuló fősereg oldalbiztosító szárnyán haladva itt lelték halálukat.

A turistatérképek még az 1990-es kiadásai is jelölik a mogyorós erdőben lévő Palotai sírt. Palotai, a terület (Fekete-puszta) nagybirtokosa volt, akit saját kérésére, végakarata szerint 1940 –ben temettek az erdőbe.

Szerkesztőség

Bármilyen, weboldalunkat érintő észrevétellel forduljon szerkesztőségünkhöz.

Az űrlap kitöltésével üzenetet küldhet részünkre. Üzenet küldés

Utoljára módosítva

2017. december 14.
2017. december 14.
2018. január 13.

Erdőkertes Község Önkormányzata

  • Cím: 2113 Erdőkertes, Fő tér 4.
  • Telefon: 06-28/595-040
  • Fax: 06-28/595-041
  • Email: erdokertes@erdokertes.hu
©2019 Erdőkertes Község Önkormányzata. Készítette: brightstaff
A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.
Részletes leírás Rendben