Településünk

A település története

Olvasóink értékelése: 0 / 5

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

A terület évszázadok óta legnagyobb részben a Váci Püspökség, kismértékben a veresegyházi gazdák birtoka. A XX. század fordulója körül a Püspökség birtokértékesítése után a területen 3 nagybirtokrész alakult ki:

  • 1898. 478 kat. hold. kincstári birtok
  • 1903. 1135 kat. hold Roheim birtok
  • 1907. 659 kat. hold. Palotai birtok
  • A terület Délnyugati részén Jelentős birtokkal rendelkezett ekkor még Viczián Antal és ennek a birtoknak egy részét megvásárolva gróf O’ Donell Roderich.
  • A jobbágy felszabadítás után településünk déli részén az 1880-as évek első felében történtek meg a tagosítások, amely alapján e területet a Veresegyház parasztsága között osztották fel.

Az 1880-as évek országos filoxéra járványa új szőlőkultúra kialakítása érdekében a figyelem a homoktalajok felé fordult. Roheim Samu ezt és az épülő villamosvasút terveit és a nagyvárosok urbanizációs ártalmait ismerve jó üzletet látott a terület megvásárlásában. Célja egy modern szőlő- és borgazdaság megvalósítása mellett, a városi lakosság részére a zöldövezetben egy felüdülést biztosító település kialakítása. (Innen a városi elnevezés ötlete.) Erdőirtás után 360 holdon szőlőt telepít. Az agyagbázisra téglagyárat épít, kiépül a Rüheim-telep (kastély, téglagyár, cselédlakások, a kor legkorszerűbb présháza, pince és karbantartó műhelyek), amely Veresegyház külterületi lakóterülete, egyben az új település magja is. Munkaerőt kezdetben a környék falvai, a betelepülők, majd később összeköttetés révén Tisza István miniszterelnök által (aki Roheim budapesti villájának a lakója) váci fegyencek és hadifoglyok alkotják.

Az 1910-re elkészített parcellázási térkép 970 lakótelket, névvel ellátott úthálózatot, templom, iskola, temető és piac helyét is kijelöli. Roheim a fiáról, aki később világhírű etnográfus lesz utcát és a Magas partot Géza hegynek nevezteti el. Az értékesítések dátumát 1910. október 1-jével jegyezték be, függetlenül a vásárlás időpontjától. Ezt az időpontot tekinthetjük tehát a község születésnapjának. A cselédek és mezőgazdasági munkások mellé zömében újpesti munkások és kistisztviselők települnek. Az 1911-ben meginduló vasúti közlekedés még a Rüheim-telepnek nem biztosít vasúti megállót

Képek településünkről

1918 tavaszán a 3-400 fős lakosság részére Kőhídkertek néven vasúti megállót építenek. Ezt megváltoztatva Roheim elérte, hogy az eredeti terveinek megfelelően a település neve 1918 decemberétől Erdőváros legyen, amely név azonban rendkívüli mértékben ingerelte az anyaközséget. Még ebben az évben megindul az iskola szervezése is. 1918 őszére már tanévnyitót hirdetnek a Schvarcz Mártontól bérelt épületben. A rendszeres tanítás viszont csak 1919 őszén indult meg az Erdővárosi Elemi Népiskolában.

Erőteljes fejlődés a háború utáni konszolidáció után indul meg. Magas rangú tisztviselők /Dr.Balázsi Ferenc, Dr. Angyal Dezső, Dr.Czirer Andor, Tóth Jenő, Dr. Valló József, Kosinszky Viktor stb. /felvásárolják a kincstári birtokot, amelyen az építkezések mellett virágzó szőlő és gyümölcsösök létesítésével kialakul a „Tisztviselő-telep”. 1919-ben már saját temetőt nyitnak. 1924-től megindul a törvényhatósági kövesút építése Veresegyházától Galgamácsáig. 1928-ra elkészül egy új két tantermes Klebensberg típusú állami iskola. Megélénkül az egyházi élet. A templomkertben 1928-ban keresztet, majd 1929-ben Roheim birtoktól kapott kis harang részére fa haranglábat majd 1930-ban elkészült a köböl épített harangláb, amelybe új harangot szentelnek fel. Megkezdődik a szervezkedés a templomépítésre is, amely azonban a világválság miatt majd egy évtizedre megakadt.

A húszas évek második felében megalakul az Erdővárosi Hegyközség, melynek első elnöke Kosinszky Viktor szőlész, nyugalmazott minisztertanácsos, 1904 és 1914 között a korábbi Párizsban székelő Nemzetközi Borbizottság elnöke. Később ennek vezetésében jelentős szerepet játszik Dr. Balázsi Ferenc, ifjú Dr. Kosinszky Viktor és Fekete János hegybíró is.

Roheim Sámuel családi vállalkozása már a világháború előtt eladósodik. Az infláció és a telek értékesítési nehézségei miatt sok kölcsönt nehezen tudja törleszteni. Először 1913-ban tőke bevonás céljából a családi vállalkozás helyett részvénytársaságot hoznak létre. A következő évben a megalakuló Magyar Ipar- és Kereskedelmi Rt fő részvényesei lesznek! A harmincas évekig a vezető szerepet az Rt-ben a Roheim család töltötte be, amely ezután fokozatosan az Rt. hatáskörében került át.

1931-ben megindul egy újabb nagyarányú parcellázás. A Géza hegyen magaslati strandfürdőt építenek, amelyet helyi buszjárat köt össze a MÁV állomással. Nagyarányú lakásépítési akciót indítanak. Kiadják az Erdővárosi Naplót. Somkúti István, helyi telek tulajdonos, filmrendező és operatőr Hungária című filmjében Erdővárosi szüret is bekerül, amelyet külföldön is vetítenek. 1933-ban bevezetik a villanyt, 1935-ben postaügynökséget hoznak létre. Orvosi javaslatra sokan érkeznek az ózondús levegőre, asztmás betegségük gyógyítására. Ismét rangos emberek települtek a községbe / dr. Lipták Pál egyetemi tanár, dr. Genhart Tibor főorvos, Páncél Lajos szerkesztő. Később a Kosinszky villába a Sík család, majd Peyer Károly, aki többször miniszter és 1947-ben a helyi sportkör díszelnöke, a Cseresznyefa soron építkezik. Jányi Gusztáv vezérezredes, a későbbi hadseregparancsnok a Tisztviselőtelepen nyaralótulajdonos, stb.) 1941-re felépül a római katolikus templom. 1940-től 1949-ig tart a veresi képviselő-testület sikertelen névváltoztatási akciója (Erdőháza, Erdővár, Újfalu)

A háborús évek alatt a fejlődés megtorpan. A strand, a Fővárosi Elektromos Művek, a Roheim kastély a Női szabók Országos Egyesületének birtokába kerül. A volt Roheim telepen zsidó és egyéb munkaszolgálatosok dolgoznak. 1944. október közepétől tankcsapdák ásására újabb zsidó csoportot deportálnak a téglagyárba. Közöttük volt Szép Ernő író, aki ezt az embertelen időszakot „Emberszag” című könyvében írja le.

A térség fölött 1944.július 2-án légi csata zajlott le. Két német gépet lelőttek, amelyből az egyik a Palotai sír közelében, a Mogyorósnál zuhant le. 1944. október 29-én hajnalban több mint egy órás orosz légitámadás folyt a községen áthaladó német hadoszlop ellen.

A front közeledésére az állomás melletti katonai raktárát felgyújtották, a téglagyárat kiürítették. A vasúti síneket felszaggatták, és az elektromos vezetékeket megsemmisítették. A szovjet csapatok december 9-ére elfoglalták a községet.

A birtokosok nagy része épületeiket hátrahagyva elmenekült. A háborús károk, a fosztogatások és rongálások jelentősek voltak. A Pestre járók ebben az időben kénytelenek voltak a Szent- jakabi HÉV megállóhoz gyalogolni, hogy munkahelyükre juthassanak.

1945-ben a lakosság nagyarányú közreműködésével helyreállították a vasúti közlekedést. Lassan felpezsdül az élet. A cselédlakásokból kultúrtermet alakítanak ki, újjá alakítják a sportkört, a 257 tanköteles részére 1948-tól fokozatosan igénybe veszik a volt Roheim kastélyt is, amely sokáig orosz kórházként működött a front alatt.

A mai Fő út sarkán óvoda létesült. A földosztást 1945-ben a Palotai birtokon hajtották végre, ahol egy évig 1950-ben tsz. is működött. Mivel a területet önellátónak nyilvánították, a közellátás rendkívüli gyenge volt. 1956-ban egy fővel helyi kirendeltség jött létre a községben.

Több évtizedes önállósági sikertelen küzdelem után az Elnöki Tanács 1956 évi 8. számú határozata a települést Erdőkertes néven önálló községgé nyilvánította

1956. július 22-én 30 választási körzetben tanácstagokat választanak. Ezt követően július 29-én az alakuló ülésen megválasztották elöljáróságát. A község 7 tagú vezetői közül csupán egy rendelkezett közigazgatási gyakorlattal. A lelkesedés viszont nagy volt, ami segítette a feltornyosuló problémák megoldását. A vezetők részére fő gondot jelentett a közellátás, a középületek hiánya, az elavult villanyhálózat és a rendkívül gyenge minőségű úthálózat. A két község közötti határvonal megállapítása még évekig elhúzódik, mivel a rendelet nem tartalmazott határozott támpontot. A lakosság úgy tudta, hogy a két község között húzódó vasútvonal jelenti a határvonalat. Veresegyház azonban ennél lényegesen kedvezőbb helyzetet biztosítani magának.

1959-ben a budafoki borforgalmi tulajdonában lévő lepusztult présház egy részét kultúrházzá alakították át. Ezután rendkívüli mértékben megélénkült a község kulturális élete. Rendszeres filmvetítés indul, színvonalas színjátszó kör, tánckar és dalárda működik. Még ebben az évben a sportpálya elköltözik a Fő térről és a bányató mellett alakítanak ki új pályát. A labdarúgó szakosztály mellett női és férfi kézilabda, valamint asztalitenisz szakosztály alakul.

A strand helyén üdülő, majd OKISZ vezetőképző, a ’70-es évektől pedig a Fővárosi Szociális Otthon működik.

1960-ra elkészül a Thököly út sarkán az orvosi rendelő orvosi lakással együtt és az újonnan épített Tanácsházát is átadják a mai Fő téren, amelynek szerepét eddig a volt romos Medve csárda, majd a Géza úti pártház töltötte be. 1966-ban a községet a váci járástól a gödöllőihez csatolták. Közben a kultúrházat életveszélyessé nyilvánították, ezért 1967.-től a Fő úton felépítették a klubkönyvtárat, ami az eddigieknél jobb lehetőséget biztosított a falu kulturális életének gyakorlásához.

1968-ban a felsőbb szervek az akkori politika szerint újra egyesíteni kívánta a két községet. Az óriási ellenállás miatt akkor példanélküli módon ezt nem tudták megvalósítani.

Erre az időre esik a palackos gáz elterjedésének korszaka. Mivel már 456 palack volt a községben, az ÁFÉSZ a Rákóczi utcában cseretelepet létesít 1968-ban. Ebben az évben nyílik meg a Krizsán-féle házban a község első fogorvosi rendelője.

A következő évtizedre jellemző volt az új munkahelyek létesítése a községben. A volt présház teljes felújításával és a cselédlakásokból való kiköltöztetéssel, az ALU-ROCK létesít üzemet, ahol a világ minden tájára eljutó alumínium kerti bútorokat készítik. A volt szeszfőzde átépítésével a gödöllői GANZ helyi üzemében villanyóra alkatrészeket készítenek. A Dunakeszi konzervgyár gyümölcsvágó telepet létesít. Mivel a Klebensberg típusú iskolát átépítik 4 tantermes óvodába, helyére a Népruházati Ktsz. varrodát telepít.

1973-tól bővítik a tanácsházát, amely épülettömbbe elhelyezést nyer a postahivatal és a rendőrőrs. A terület beépítésének következtében megromlott a víz minősége. Ivóvíz-ellátási gondok jelentkeztek. Az óvoda udvarán 90 méteres kutat fúrnak, amelynek bő vízhozama még később is el tudta látni a község intézményeit és a környező üzlethálózatot. A bőséges vízhozam egyedüli problémája a nagymértékű vastartalom volt.

A hetvenes évek elején Tüzelőolaj-kút létesül a Nemes és Rákóczi út sarkán. A közintézményeknél, üzemeknél hatalmas tartályokat helyeznek a földbe, biztosítva ezzel a folyamatos ellátást. Az”alsó iskolát „átépítik négy tantermes óvodává. Ebben az évtizedben bővítik a Tanácsházát és itt kap helyet az új postahivatal és a rendőr őrszoba is.. Ebben az évtizedben felépül a Klubkönyvtár, létrejön a tanácsi építőbrigád és megindul a szolgálati lakások és a 16 tantermes iskola építése,mely óriási mértékű társadalmi munkával 1976 ban elkészül . 1977 decemberében átadásra kerül a normál méreti tornaterem is, amely ekkor egyedülálló volt a környéken. Azóta sok község részvételével itt minden évben karácsonyi kupát rendeznek. A következő évben új kézilabdapálya és lőtér is épül. A községben 1929-ben alakult először sportkör labdarúgó és női kézilabda szakosztállyal .A sportéletben újabb fellendülés 1947 évtől kezdve történik. A labdarúgás mellett női és férfi kézilabda, asztalitenisz és sakk szakosztály is működik.

A Fő téren parkosítanak és 1978 ban Blaskó János „Család” című szobor kompozíciójával elhelyezésre kerül az első szobor a községben. Az évtized elejétől már üzemel a Véndiófa étterem is, és sor kerül a villanyhálózat felújítására, a buszforduló, buszvárók és járdák építésére.

Az 1980-as években a fejlődés tovább folytatódik. Új orvosi rendelő és óvoda épül a Rákóczi úton. Egyre sürgetőbbé válik a község vízhálózatának kiépítése, hiszen még 21 közkút működik a faluban. A létesülő úttörőtábor mellett 1983-ban 250 m-es próbafúrást végeznek. Vízzáró réteg hiányában a fúrás sikertelen, ezért 1984-ben létrejön a vízműtársulás és megalakul az első gáztársulás, amelyet az olajválság hívott létre. Az üzemek mellett 1986-ban a lakóházi bekötések is sorra kerültek. A téglagyár 1985-ben befejezte a termelést. Bár itt tervezték a legkorszerűbb új gyár létesítését, de a kutatófúrások, az agyag mésszel szennyezettsége és a nagyvastagságú fedő réteg miatt a tervtől elálltak.

A téglagyár helyét a 1990-es években felparcellázták és rajta lakótelepet, a bányatóból pedig horgásztavat létesítettek.

A következő évtized jellemzője az általános ellátottság minőségi javulása. 1990-ben a környéken először kiépül a kábeltévé hálózat. Megindul a rendszeres autóbusz-közlekedés, amely a községet összeköti a fővárosi 3-as metróval. A földalatti telefonkábel építésével majdnem egy időben megindul a csatornahálózat építése. Az évtized közepére a dízelvontatású vasútvonal villamos vasútvonallá épül át. 1996-ban az általános iskola felveszi Neumann János nevét. Ennek az ünnepségnek keretében kerül elhelyezésre az iskola bejáratának falára Borsos István szobrászművész Neumann Jánosról készített domborműve.1998-ban az úttörőtábor helyén ifjúsági tábor épül ki és megkezdődik a rendszeres nyári táboroztatás.

A 2000-es évekre jellemző a község létszámának erőteljes növekedése. Sokan a fővárosból települnek ki a máig is jó levegőt biztosító zöldövezetű településre. Az újabb parcellázások lehetővé tették a község további fejlődését.

2001-ben Autonóm Speciális Szakiskola létesül. 2002-ben öt buszváró épül. 2003 nyarán átadják az új Borostyán Bt. gyógyszertárát. 2003-ban a község önállóságának évfordulóján (VII. 29.) a Fő út és a Vácegresi út sarkánál emlékkeresztet állítanak, amelyet az óta az évforduló napján minden évben megkoszorúznak. Épül a szoborpark, felavatják Horváth István „Isten keze” című alkotását. Ez év augusztus 25. és 31. között a Kossuth rádió Déli harangszó című műsorában községünket mutatja be.

2004. január 24-én átadásra kerül a Faluház és könyvtár, amelyet az Ady Endre Művelődési Ház felújításával és emelet ráépítésével hoztak létre. Ez év májusában helyreállított ősi útkeresztet szentelnek fel a régi Újfalusi és Vácbottyáni út kereszteződésénél. Épül a kerékpárút, a járda és a szilárd burkolatú utak is gyarapodnak. Megnyílik a Teleház a Valló-féle házban, ahol számítógépek, számítástechnikai és irodai eszközök állnak rendelkezésre. A nyár folyamán átadásra kerül az ifjúsági táborban az úszómedence. A szoborparkban felavatják Aszalós László „Napba néző” c. szobrát. Szeptembertől helyi buszjárat, októbertől szelektív hulladékgyűjtés indul a községben. November 26-án átadásra kerül a Neumann Iskolához csatlakozó új iskolaépület.

2005-ben indul a helyi Zöld Rádió adása, FM 92,4 MHz-en. A nyár folyamán a Szentsarok lakóinak emlékére keresztet állítanak a Géza utca végén. A Faluház előtt átadják Horváth István ekvatoriális napóra és szökőkút alkotását. November 28-án a felújított orvosi rendelőből átalakított egészségház kerül átadásra, amelyben 2 körzeti orvos, 2 fogorvos 1 gyermekorvos és védőnői szolgálat lát el egészségügyi szolgálatot. December 9-én a volt Roheim villa helyén (Fő út - Béke út sarok) megnyílik a CBA áruház.

2006. február 4-én felszentelik az evangélikus templomot a Nemes utcában. Még ebben a hónapban, február 16-án átadják az új postahivatalt a felújított Nemes utcai szolgáltatóház tömbjében, ahol takarékszövetkezet és kereskedelmi egység is működik. Elhelyezésre kerül a szobor parkban Meszlényi Molnár János „Ikarosz bukása „című szobra. A MÁV állomás közelében a község személyautó parkolót épít.2007 nyarán a Nemes és Rákóczi utca sarkán kiképezett parkban felállítják Batthyány Lajos szobrát.

2009-ben a Polgármesteri Hivatal átépítésével egy időben körzeti rendőri megbízott irodát nyitnak, amely nagy segítséget nyújthat az 1991 óta működő helyi polgárőrségi szolgálatnak.

2010-ben átadásra kerül az új óvoda és Polgármesteri Hivatal. Befejezéshez közeledik a Nemes és Bocskai utca sarkán épülő református templom . A község születésének 100 éves évfordulójára kiadásra kerül „ A 100 éves Erdőkertes „ című helytörténeti mű.

2011-ben folytatódik a csatornahálózat építése, amellyel a község teljes lefedettségét kívánják elérni.

A mintegy 1000 katasztrális hold területen fekvő település létszáma fokozatos növekedésével az első évtized végére megközelítette a 8000 fős létszámot.

Szerkesztőség

Bármilyen, weboldalunkat érintő észrevétellel forduljon szerkesztőségünkhöz.

Az űrlap kitöltésével üzenetet küldhet részünkre. Üzenet küldés

Utoljára módosítva

2018. február 11.
2018. február 04.
2018. február 11.

Erdőkertes Község Önkormányzata

  • Cím: 2113 Erdőkertes, Fő tér 4.
  • Telefon: 06-28/595-040
  • Fax: 06-28/595-041
  • Email: erdokertes@erdokertes.hu
©2019 Erdőkertes Község Önkormányzata. Készítette: brightstaff
A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.
Részletes leírás Rendben